Egészségi ismeretek a szoc. munkában
Egészségi ismeretek a szoc. munkában
Dr. Bordás Sándor PhD
Főiskolai tanár
(Prof. Kopp Mária nyomán)
Mi az emberi fejlődés célja?
lLegfontosabb cél: boldogság, „egész”-ség
lA felvilágosodás eszméinek hatására a tudományos, gazdasági fejlődés lett a cél
lfeltételezték, hogy a fokozódó "jólét" a "jól-lét", well-being jelentős javulásával fog együtt járni
lA nemzetgazdaság egy bizonyos jóléti szintjéig valóban javult az emberek "jól-léte",
lafölött már egyáltalán nem javul sem az elégedettség, sem a jól-lét
A fejlődési paradoxon:
lMiközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban,
laz emberek nem érzik jobban magukat,
la mentális, pszichés eredetű zavarok aránya egyre nő
lJuhász Pál: TSz neurózis
lAfrikai vizsgálatok
Az evolúciós pszichológia magyarázata:
laz emberiség genetikailag évezredeken át a vadászó-halászó, illetve földműves életformához alkalmazkodott,
lgénjeink nehezen tudnak megbirkózni az igen gyors, elsősorban pszichológiai válaszokat igénylő kihívásokkal.
lTeljes életforma váltás:
la korai anya-gyermek kapcsolat megváltozása,
la lakóhelyi és munkahelyi környezet urbanizálódása,
la nagycsalád értékátadó szerepének gyengülése,
la tömegtájékoztatás norma és értékközvetítő szerepének előtérbe kerülése.
lKövetkezmények: a magányosan szorongó, manipulálható, „fogyasztói” embertípus gyakorivá válása
Mi kellene legyen a fejlődés célja?
la fejlődés központjában az emberi psziché erősségeinek, az érett személyiség támogatásának kellene állnia
l „Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a gazdasági, fogyasztói érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei
lez az emberiség pusztulásához vezethet (Római Klub előrejelzések)
A modern világ személyiség paradoxona:
lA verseny, a valóban soha nem látott gazdasági fejlődés
la "fogyasztói" embertípus nagyipari előállításának kedvez
lModern paradoxon, hogy az érett személyiség nem ideális fogyasztó,
laz ideális fogyasztó a kapcsolataitól, céljaitól megfosztott, magányosan szorongó ember, aki a legkönnyebben manipulálható.
Mi magyarázza az egyes országok közötti életminőség különbségeket?
lWorld Value Survey 1999 – 50 ország
l
l
l
l
l
l
laz öngyilkossági különbségek 57 %-t.
A társadalom egészséges működésének alapja:
lA szocializáció alapja, hogy közösségekhez (család, lakóhely, munkahely, nemzet) tartozom, amelyek számomra fontosak, amelyek értékrendjével, normáival, kultúrájával azonosulok,
lhogy bízhatok azokban, akikhez tartozom,
lhogy a társadalom működése nagy vonalakban kiszámítható
lhogy az életemnek van célja és értelme
lhogy erős az un. társadalmi tőke: bizalom, kölcsönösség, pl. az építési vállalkozó akkor jön amikor ígéri, az utazási cég nem egy szeméttelepre visz, amikor paradicsomot ígért
A modern társadalom legsúlyosabb kihívása:
lKorábban a közösségek saját belső megegyezése, értékrendje nem volt megkérdőjelezhető
lA legsúlyosabb büntetés: a közösségből való kizárás, ha valaki nem felelt meg az elvárásoknak
lCannon: vudu halál okait elemezte – a közösségből való kizárás stressze halálos volt
lRegények témája a kötöttségekkel szembeni lázadás érthető igénye, pl. Ibsen Nóra
Új helyzet a modern társadalmakban:
lA korábbi közösségek többsége felbomlott, így az értékrend, norma kontroll meglazult vagy elveszett
ltovábbra is a közös értékek, erkölcsi elvek, „játékszabályok” , a közösséghez való tartozás megélése és betartása a társadalom összetartó ereje, az egyéni pszichés stabilitás alapja
lugyanakkor társadalmi méretűvé vált az anómiás állapot
Az anómiás állapot jellemzői:
lTársadalmi normák, közös erkölcsi elvek meggyengülése, a közös jövőkép, a társadalmi szolidaritás hiánya (Dürkheim, Andorka Rudolf)
lez a lelkiállapot állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot eredményez, hiszen a hosszú távú tervezés lehetősége, az egységes világkép alapvető emberi igény
lez a legfontosabb kockázati tényező a mai magyar társadalom, különösen a férfiak idő előtti egészségromlásának és halálozásának hátterében
lkülönösen súlyos probléma a társadalom esélytelen, leszakadó rétegeiben
A fogyasztói értékrend és az anómia kapcsolata
lAz értékrenddel nem rendelkező, magányos ember a legjobb fogyasztó,
lleginkább manipulálható a reklámok által
laz ép személyiségű, nem anómiás ember, társadalom ellent tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai megvédik
Az anómia gyakorisága végzettség szerint 2002-ben:
lA teljes népesség
l46 %-a nem anómiás
l54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez,
lez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű rétegben 74 %
la nyolc általánost végzettek között 64 %
lA legmagasabb anómia érték 48-szor magasabb bizalmatlansággal,
l21-szer magasabb rivalizálással, írígységgel jár együtt
Változások 2002 és 2006 között:
lA közel 5000 főre kiterjedő követéses vizsgálat eredményei szerint:
lAz anómia 70 %-ra emelkedett „Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni”
l70 % válaszolta azt, hogy a legbiztosabb nem bízni senkiben
lEz a társadalmi tőke súlyos erodálódása:
l Bizalom
l Kölcsönösség
l Civil szervezetek
A fogyasztói embertípus jellemzői:
lAlapvető célja a fogyasztás maximalizálása: jobb kocsira, jobb partnerre cserélni a meguntat, az emberi kapcsolatok is fogyasztási cikké válnak
lKövetkezmény:
ltársadalmi-kulturális azonosságtudat hiánya,
lállandó rivalizálás,
la közös erkölcsi elvek semmibevétele (anómia),
la másik legyőzése érdekében minden eszköz megengedhető,
lellenségesség önrontó körei
A fogyasztói boldogság ideál:
Fogyasztói társadalom: Huxley:Szép új világ szóma boldogsága „fools paradise”, ostobák paradicsoma,
l„Szóma ha mondom, segít a gondon, már egy köbcenti, helyrebiccenti” – totális „lelki” diktatúra lehetősége
lbevásárlóközpontok, mint a kikapcsolódás forrása, drog, valóságshow, virtuális valóság
lmivel nem belső tartás, életcélok az alapvetőek, állandó elégedetlenség, lemaradás érzés,
lveszélyeztetése szorongást, negatív érzelmi állapotot vált ki,
lmanipulálható tömeg- rivalizáló manipulátorok világa
Következmények: a lelki egészség zavarai, civilizációs megbetegedések
A WHO vizsgálatai alapján A 15-től 44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések járulnak hozzá legnagyobb mértékben a betegségek és halálozás okozta évveszteséghez
2020-ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés (a szív- és érrendszeri betegségek után)
a modern világ legfőbb gyilkosai az un. civilizációs megbetegedések, amelyekben a magatartási, mentális tényezők szerepe alapvető
Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, Central-Eastern-European representative)
Depresszió súlyossági csoportok
Az érett személyiség jellemzői:
lAz emberi létezés alapvető funkcióinak gyakorlása: értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok- ez az egészséggel kapcsolatos életminőséggel is igen szoros kapcsolatban van
laz élet alapvető célja az „eudaimonia” Aristoteles- az erények lehető legteljesebb gyakorlása, ez különböztet meg az állatoktól
lA pozitív életminőség – boldogság - nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem önindította, belső aktivitást
Az önindította, belső aktivitás, életcélok alapvető jelentősége:
lAz unalom, a belő üresség érzete, az önindított cselekvés motivációjának hiánya a fogyasztói típus legfőbb jellemzője
lGrastyán Endre MTA székfoglalója:
la játék alapvető jelentősége az agy, a személyiség fejlődésében
lA játék fontossága- kreativitás, életcélok
lhiánya: szorongás, depresszió, önkárosító magatartásformák
A pozitív és negatív érzelmek megfelelő aránya:
lA pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség
la negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen manipulálható
la pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát,
la negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen
Elkötelezettség
lBevonódás, elkötelezettség, „ihlet”, „flow”
lCsikszentmihályi Mihály
lMunka, alkotás – biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya
lCsaládi harmónia-bizalom, együttműködés
lTársadalmi harmónia- társadalmi tőke
A mai magyar helyzet: alapvető probléma az idő előtti halálozás:
lAnnak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon
lcsupán 64 %, az érettséginél alacsonyabb végzettségi rétegekben jóval 50 % alatt
lez az arány Ausztriában 82%.
la nők esetében Magyarországon 84 %, Ausztriában 91 %
Az egészségügyi ellátás európai szintű teljesítménye:
lA kisgyermekkori és a 65 évnél idősebb népesség életkilátásai európai összehasonlításban is viszonylag jók
lMit bizonyít ez?
lA koragyermekkorban és az idősebb korban kapott egészségügyi ellátás európai színvonalú, minden nehézség ellenére
Az emberi és társadalmi tőke nagyfokú romlása
laz aktív korú népesség – főleg a középkorú férfiak - mutatói ma is tragikusak, régiós összehasonlításban is!
lez az „emberi tőke” nagyfokú romlását jelzi, ami az ország gazdasági fejlődésének alapvető hiányossága
lennek hátterében a társadalmi tőke erodálódása, a fogyasztói értékrend meghatározó szerepet játszik
Mi magyarázza az ellenkező irányú folyamatokat a kelet-nyugati egészségi állapot változásaiban?
l1970-ben a magyar mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában
lVárható élettartam Magyarországon 2005-ben:
lFérfiak 68.6, nők 76.9, férfi/nő különbség 8.3 év – 2.5 év veszteség!
lVárható élettartam Ausztriában:
lFérfi 76.8 – 8.2 évvel tovább élnek,
lNők 82.4 - 5.5 évvel tovább élnek
Probléma
lA 45-65 éves magyar férfiak halálozási aránya - abszolút értékben is- ma magasabb, mint az 1930-as években volt. A jelenlegi népegészségügyi modellek nem képesek megmagyarázni ezt a jelenséget
lamelyet közép-kelet-európai egészség paradoxonnak neveznek világszerte
Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2004)
Módszertan
A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 18 év felett
Hungarostudy 1988: 20.902 személy
Hungarostudy 1995: 12.463 személy
Hungarostudy 2002: 12.640 személy
Hungarostudy 2006: követéses vizsgálat
Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések
Változók:
lHungarostudy 2002 kérdőíves vizsgálat
117 kérdéscsoport (kb. 300 kérdés)
lEgészségi adatok, betegségek,
bio-pszicho-szociális háttértényezők
l12634 (5654 férfi, 6980 nő) személy, otthoni interjú
lA kérdezőbiztosi feladatot a Védőnői Szolgálat munkatársai végezték
HUNGAROSTUDY 2002 felmérés kérdőívei
Kérdőívek:
Életminőség és egészségi indikátorok:
-WHO életminőség kérdőív
-egészségi állapot jellemzői
Mentális egészség mutatói:
· Beck Depresszió Skála,
· Szorongás skála
Vitális kimerültség
Életmód és stressz:
· dohányzás
· alkohol
· drog
· munka és kapcsolati stressz
· életesemények
szükségletek
A Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat eredményei a korai halálozással kapcsolatban:
l2002-ben 12.640 embert kérdeztünk ki, közülük 2006-ig 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322 ember halt meg az újból felkeresettek közül.
lA fenti 5011 személy közül a 2002-ben 40-69 éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529 nőt
lA 2002-ben 40-69 éves korosztályból 99 férfi (8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2006-ig
Statisztikai módszer
lLogisztikus regresszió elemzés alapján odds ratiokat (OR), kockázati arányokat számoltunk,
lmajd az összefüggéseket kontrolláltuk életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abuzus és BMI szerint
Az egészségi állapot önbecslése:
lIgen rossz vagy rossz (1 vagy 2 egy 5 fokú skálán) egészség önbecslés jellemezte a meghaltak közül
la férfiak 42 %- t
la nők 36 % -t.
lA munkaképesség csökkenés aránya
l88 % volt a meghalt férfiak,
l74 % volt a meghalt nők között
lMi magyarázza a rendkívül rossz egészségi állapotot a 40-69 éves korosztályban?
lA kezelt betegségek aránya igen alacsony volt, főleg a férfiak nem fordulnak idejében orvoshoz!
A korai halálozás összefüggései a társadalmi-gazdasági helyzettel:
lAz érettséginél alacsonyabb iskolázottság a férfiak esetében 1.8-szor magasabb halálozási kockázattal járt együtt
la magasabb iskolázottság a nőknél nem volt szignifikáns védőfaktor ebben a korcsoportban
lKérdés: melyek a társadalmi-gazdasági lemaradás
l„toxikus” összetevői a férfiak esetében?
Európai Uniós keretszerződés a munkahelyi stressz megelőzésére
l1999. finn elnökség idején az első munkaértekezlet
l2001. Brüsszel
lA stresszel és depresszióval kapcsolatos problémák Európában
l1. Főtéma: A munkával kapcsolatos stressz
lkonzervatív becslés szerint 20 milliárd euro veszteséget jelentett évente a 15 EU tagállamban
A munkával kapcsolatos krónikus stressz megelőzésének fontossága
lAz Európai Unió keretszerződésben írta elő a tartós munkahelyi stressz megelőzésének követelményét a munkahelyek számára
lnem a kihívások, hanem a bizonytalanság, önkényeskedés, túlterhelés-jutalom egyensúly tartós felborulása
la GDP 1 %-a vész el évente az EU-ban
la munkahely elvesztésének veszélye a férfiak esetében 3-szoros idő előtti egészségromlással és halálozással járt akkor is, ha az adatokat kontrolláltuk az ismert kockázati tényezők szerint
A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a férfiak között:
lMunkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb halálozással jár együtt,
la társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt
lszignifikáns védőfaktor:
lházastárssal él, számíthat házastársára 5-szörös védőfaktor
A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a nők között:
lelégedetlenség a személyes kapcsolatokkal - 2-szer magasabb halálozás
lcsaládi problémák – 3-szor magasabb halálozási kockázat, kontroll után 7-szeres, legfontosabb veszélyeztető faktor a nők számára
lEgyik kapcsolat zavarát kompenzálhatják más kapcsolatok, ilyen tekintetben nem voltak alapvető változások az elmúlt évtizedekben
Magatartás és korai (40-69 év) halálozás összefüggései:
lA 40-69 éves korosztályban a férfiak között
la dohányzás 2-szer magasabb halálozással,
la rendszeres sport háromszor alacsonyabb korai halálozással jár együtt
lezek is összefüggnek a pszichológiai állapottal
Mely tényezők közvetíthetnek a pszichoszociális stresszorok és az egészségromlás között?
A negatív lelkiállapot kockázati szerepe
lA férfiak esetében a súlyos depressziós tünetegyüttes – 3-szor magasabb halálozással járt, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma,
lKözülük csak 6 %-ot kezeltek a depresszió miatt
laz anómiás állapot különösen a férfiakat veszélyezteti
la reménytelenség mindkét nem esetében 3-szoros kockázati tényező
lérdekes módon a nők esetében a boldogtalanság és a negatív érzelmi beállítódás, mint személyiségtényező járt 3-szoros kockázattal
A pozitív tényezők védő szerepe
lAz önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket,
lvalamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős védőfaktor
la pozitív életminőség a férfiak esetében szintén 3-szoros védőfaktor
lA házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat a férfiaknál ötszörös védőfaktor, a nőknél a jó családi kapcsolatok általában 7-szeres védelmet jelentenek
laz élet értelmébe vetett hit és a biztos munkahely a hagyományos kockázati tényezők (kor, iskolázottság, dohányzás, alkohol, testsúly) szerinti kontroll után is igen szignifikáns védő tényezők a férfiak esetében
A depressziós tünetegyüttes változása 2002 és 2005 között:
l2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló depresszió aránya
l mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe,
l2005 utolsó hónapjaiban ez az arány 17.6 %-ra, 4 %-kal emelkedett.
lA férfiak között nagyobb mértékben, mint a nők esetében
lKözel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz, a lelki leszakadás állapotában van!
Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2006 között - utánkövetés
A középkorú férfi halálozás és a depressziós tünetegyüttes megyei átlagértékei
A jól-lét átlagértéke a magyar megyékben:
A férfiak fokozott veszélyeztetettsége:
lférfiaknál a gazdasági lemaradás, munkanélküliség fontosabb, depresszió igen jelentős kockázati tényező
ldepresszió hátterében:bizalom hiánya, alacsony részvétel társadalmi szervezetekben és rivalizálás
lnőknél véd a kölcsönösség, vallásosság
lSkrabski Á, Kopp MS, Kawachi I (2004) Social capital and collective efficacy in
lSkrabski ,Á, Kopp MS, Kawachi I.(2003) Social capital in a changing society:cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates, J Epidemiology and Community Health 57, 2, 114-119.
lSkrabski Á (2003) Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban, Hét Szabad Művészet Könyyvtára, Budapest
Az idő előtti halálozás háttere:
lÖnmagunk vagy helyzetünk állandó negatív minősítése
laz értékek központi szerepe, ha a cél az anyagi sikeresség (fogyasztói értékrend!) másokhoz képest, ez a férfiakra inkább jellemző: státusz szindróma, rivalizálás
la nőkre, idősekre kevésbé jellemző
lebben a társadalom, a nők felelőssége
A női és férfi szociális helyzet és a középkorú férfi halálozás összefüggései
A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége:
lA nők iskolázottsága igen fontos védőfaktor a férfiak részére
lA nők elégedetlensége az anyagi helyzettel a férfiak számára veszélyeztető faktor( a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul)
lKopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678.
Melyek a védő tényezők?
lKözösség védő szerepe- ennek új formái, mert a hagyományos formák átalakultak,
lTársadalmi tőke: bizalom, kölcsönösség
lCivil szervezetek alapvető fontossága (Putnam,
Ezek különbségei a megyék közötti halálozási és depresszió különbségek jelentős hányadát magyarázzák
Mit tanulhatunk a svédektől?
lAz új svéd népegészségügyi program első pontja a társadalmi tőke, társadalmi kohézió erősítését jelölte ki célként
A társadalmi tőke jelentősége:
lAz a társadalom, amelyben alacsony az un. társadalmi tőke és jellemző az anómia, az értékvesztés, nem csak lelkileg betegszik meg, hanem gazdasági teljesítménye is jelentősen romlik.
lHa egy társadalmon belül az emberek nem bíznak egymásban, ahol a kapcsolatokat csak fogyasztási cikknek tekintik, a társadalom működése alapjaiban sérül, hiszen mind a gazdasági, mind a magánéletben a működőképesség alapja a bizalom,
lAz ilyen társadalmat az ellenségesség, unalom, öncélú izgalomkeresés jellemzi, ami mind a lelki, mind a fizikai egészség korai romlását eredményezi.
Az együttműködési képesség erősítése:
lA modern társadalom evolúciós csapdájából csupán a társadalmi tőke fontosságának felismerésével és erősítésével léphetünk ki.
lA fejlődés központjában a társas lény együttműködési képességének erősítése kellene álljon.
lMíg a korábbi évezredek során ezt az együttműködést, bizalmat a stabil közösségek ereje kényszerítette ki, ma újszerű megoldásokat kell találnunk az érett, fejlett, a manipulációknak nem kiszolgáltatott személyiség fejlesztése érdekében.
Válaszúton:
lAz átalakuló mai magyar társadalomban ezek a kérdések különösen alapvetőek, mert a gyors átalakulás magában hordja
l mind a demoralizálódás,
lmind a fokozódó kohézió lehetőségét (az 1989-1990-es évek összetartozás élményei, Nagy Imre temetése)
lMost dől el, mekkora árat kell fizetnünk az emberi evolúció következő szakaszának eléréséért.
Irodalom:
lKopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62,351-367.
lKopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Sciences and Medicine 51, 1350-1361.
lSkrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, 78-85.
lKopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678.
lKopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest
lKopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest
